Minden percben rád várok,
minden elmúlt pillanat kínzó fájdalom.
Az én szívem hozzád húz,
de a tiéd most úgy érzem csak egy hajszálon lóg.
Soha semmit nem szerettem volna ennyire,
mint hogy újra csókolhassalak,
újra ölelhesselek,s ezt mind úgy,
mint azelőtt még soha.
Küzdök érted,mert te vagy a mindenem,
érted feláldoznám akár az életem.
Most csak rád várok,hogy eldöntsd mi legyen,
akár mi lesz,én ugyan úgy szeretlek.
Nincs szó mivel letudnám írni,nincs hang mivel kitudn.......
de várj,hiszen ez már sok,
Nem tudok írni,csak csöndben maradok.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése