Tear

Forró könnycseppek,mik kiutat találtak,
csak úgy kiszöktet maguktól,szemem sarkából.
Végig égették arcom,s leestek a földre,
egy nevet formázva a padlón,mi szívembe volt vésve.

14 betű , csak átlagos betűk,
nevet formázva,már túlvilági érzést keltő.
Megírhatatlan érzés ,mi örökké tartandó,
s jelentését is csak az tudja,ki sírt már valakiért valaha .

Elárulnak egy titkot,mi legbelül született,
elárulják azt,kit a szívem őriz szüntelen.
Te neved áll ott,lehetsz nélkülem vagy velem,
legyél bárhol is világban,ez az érzés lesz bennem.

Utoljára most lassan,lehajtom a fejem,
s csak erre a dologra gondolok,mi itt van bennem.
Te vagy a boldogságom,Te vagy a kezdetem,
s majd ez élet végén tudd,majd Te leszel a végzetem.