Versnek indult,de nem az lett belőle,inkább csak valami vallomás,fura jövőkép,mégis tisztán látom.Ki mással élhetnék boldogan,ha majd 50 éves leszek?Ki mással ha nem azzal akit szeretek,ki mással ha nem azzal aki a másik részem.
Annyi baj lesz,és gond,és teher,de szembenézek mindennel,csak Te legyél velem.
Eljön mindennek az ideje,tudom lesz még ennél könnyebb,lesz még sok boldog perc,mi mind felejthetetlen.Ötletet merítek,és teljesen igaz,már most hiányzik az,ami még nem is valós.
Legfontosabb dolog mégis megvan már hozzá,és az Te vagy.
Hozzád alakít az élet.Hiszek benne,hogy ez amit érzek,a jövőben is így lesz.
Nem tudok nélküled lenni.Ne nézzük a dátumot,mikor ezt írtam,csak legyen mindig a szemed előtt ,ha úgy érzed baj van.Ne érdekeljen,mikor írtam ezeket a sorokat.Nem félek,hogy ez másként lesz,csak ha Te nem gondolod másképp ezt.
Befejezem most,de nem végleg,csak még azt akarom mondani,hogy Őszintén,s Igazán,
Szeretlek Téged.
T.H.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése