sHe

Megőrülök tőle,kikészíti a lelkem,
nem tudom miért,de iszonyúan szeretem.
Keserű most mégis,mi bennem forog,
szédülök legbelül,csak az ár sodor.

Sodródom valahova,legbelül mégis tudom,
legboldogabb boldogság,mi felé az érzésen úszok.
Legboldogabb,de a legfájdalmasabb,
legszebb a világon,és a legborzalmasabb.

Most legszívesebben,tudd meg
az égbe ordítanám:
A világon a legjobban,Te hiányzol Drágám!!

Rövid sorok után,legbiztosabb útján,
szabadjára eresztem,érzéseim árát.
Hozzád vezetem,legsebesebb módján,
és elviszi neked,a szívem nagy búját.

Bú mi miatt,sokat szenvedek,
tudod jól,ez csak Te lehetsz.
Üres vagyok,ha nem vagy velem,
csak veled tud táplálkozni magányos lelkem.

Magányos,ha nem vagy velem,
talán életem párja,talán Te lehetsz.
Boldog emlékek,gátlástalan érzések,
felejthetetlen percek,most veled kezdődnek...

Freaky

Csak hajóztam az élet tengerén,keresve az egyetlen,
olyan érintetlen szigetet,ahol leélném az életem.
Minden nap borongós,esővel áztatott nap volt,
míg a tengeren éltem,bolyongva e bolygón.

Sokat gondolkoztam,merre kéne mennem,
és arra jöttem rá,hogy amerre a szívem vezet.
Szívem lett a csónak,és rábíztam magam,
engedtem a húzásnak,végre jó felé haladt.

Tudtam hogy jó felé,mert ilyet még nem érzett,
biztos volt a dolgában,páratlanul-e életben.
Sokat kellett várni,de mégis egyre jobb lett,
mert a felhők is,egyre oszolni kezdtek.

Csak hajóztam tovább,és bíztam az érzésben,
ami végül kidobott,egy páratlan szigeten.
Szigeten hol voltál,de arról nem tudtam,
csak mikor pár nap múltán,a hangodat hallottam.

Nem volt idegen,hisz szívem már tudta,
miattad jöttem ide,akár milyen fura.
Most itt állok előtted, rád találtam végre,
Tudom Te voltál életem,egyetlen hiányzó része.

Nem tudom miért,mi okból lehetett,
azóta sem találtam,használható leletet.
Nem magyarázom,mit úgysem lehet,
nekem csak te kellesz,és ez máshogy nem lehet.

Megérte sok évig,járni a vizeket,
csak hallgatni kellett arra,mi legbelül vezetett.
Húzott valami legbelül,és az Te voltál tudom,
talán rám vágytál Te is,csak ebben bízom.

Veled csillagos lett az ég,és fényesek a nappalok,
bár jönni fognak viharok,de veled..veled maradok.
Ha Te is így gondolod,legyél mellettem,
és oda adom a helyet,az egyetlent a szívemben..

Shinin'Star

sütött a nap és lelassult minden,
először el sem hittem,hogy most ez velem történik meg.
csak közeledtünk egymás felé,mosolyt csalt arcomra,
azt Hiszem,a pIllantásával elvitt valahova mÁshova.

új világ nyilt meg,féNYes lett az éjszaka,
Ő lett nekem az éjj legfényesebb csillaga.
belém világitott mélyen,nincs titkom elötte,
A nevét belém véste,talán minden időkre..?!

de nem félek,mert veled minden jobbá lett,
sokáig vártam erre,de úgy érZem megérte.
nehéz szavakba önteni,ezt is csak úgy mOndom,
közelhajolva a füledhez,de mégis a szívedbe súgom.

ne feledd a sorokat,mik miattad léteznek,
ha rossz kedved van kérlek,olvasd el ezeket.
olvasd figyeLmesen,mert titkot rejtenek,
rejti számodra azt,amit a szívem súgott a tiednek...

"Pára"

Mintha csak a ködben veszne el,úgy takarja el magát,
Úgy behúzta maga után,a tusoló ruháját.
Elrejté előlem,akár a fát az erdő,
Ott van tudom bent,de még sem bukkan elő.

Nem is fog talán,csak egy kis idő után,
tényleg csak akkor,ha nem zaklatom útján.
Nehéz lesz elérnie,mert én itt maradok s várom,
míg fagyott szívét,lángbaborulva nem látom.

Remélem hogy e pár sor,valamit segített,
és hogy ezt a perced,melegebbé tette.
Tudom most fürödtél,s azután én is fázom,
hát oldavdjon a szíved,mert én te utánad vágyom..

Igazi_.

Keserű az érzés most másról is írok,
most nem az lesz tőlem,ami a megszokott.
Persze megint csak tévedés,félre nyomott,
már meg sem lepődök, jmfkafasf......................

.Emlék.

Olyan többet nem lesz,hogy karjai közt légzem,
s kezei szorítását,az egész testemen érzem.
Csak régi emlék,mi maradt róla,
csak egy halvány kép,mi most felélénkült újra.

Csak törött emlékek,és egy levázolt festmény,
kis szobában mi történt,tényleg csak mi történt..
Szemei mint a fénylő hold sugár,úgy világított akár a gyertya láng,
befénylett az egész világ,érzem ott volt a boldogság.

Valahogy így volt akkor édesen,s most keserűn,
sok minden változott,csak egy érzés legbelül.
Csak az nem,mi igazán számít,
mi miatt a láng is,csak sötétnek látszik.

Közel a lehetetlen,mégis azt kutatom
mi a megoldás arra,hogy felejtsem a tudatom.
Felejtsem mi jó volt,de sokkalta kínzóbb most már,
csak felejteném el végre,akár mi is a megoldás.

ReLoad

Megint itt vagyok, és Te vagy az eszemben...
Miért olyan nehéz feledni?
Miért kell tovább szenvedni a sebzett léleknek?
Újra itt,de jön a semmit tevés,lassan megjön az engedély,
És sajnos az ígéret beteljesedik,akár milyen kis dolog is.
Nem akarom ,hogy megtörténjen,mégis az lesz,
Neki 1 kör a városban semmi velem,de nekem vele felejthetetlen percek..


Ez is csak összevisszaság,úgy mint a többi,
mint 1 őszi falevél a réten, úgy elszáll majd ez is.
Elhagyva,tiporva, nem számít már semmi,
vár rám a nagyvilág,de nem tudok lépni.

Visszahúz valami,ami nem enged el engem,
rideg bilincsben tartva,az egész testem-lelkem.
Fájó,reszkető érzés,és semmi sem segít,
mégis most az kell,hogy hagyj engem békén.

Csak jön valami,mi segít gyorsan feledni,
mert most már lassan hűvösre fogsz tenni.
Egy dolgot ne feledj,volt ki tisztán érted,
Odaadta a Lelkét,de Te ezt észre sem vetted..


....BT