2010. szeptember 13., hétfő
"Pára"
Mintha csak a ködben veszne el,úgy takarja el magát,
Úgy behúzta maga után,a tusoló ruháját.
Elrejté előlem,akár a fát az erdő,
Ott van tudom bent,de még sem bukkan elő.
Nem is fog talán,csak egy kis idő után,
tényleg csak akkor,ha nem zaklatom útján.
Nehéz lesz elérnie,mert én itt maradok s várom,
míg fagyott szívét,lángbaborulva nem látom.
Remélem hogy e pár sor,valamit segített,
és hogy ezt a perced,melegebbé tette.
Tudom most fürödtél,s azután én is fázom,
hát oldavdjon a szíved,mert én te utánad vágyom..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése