2010. szeptember 29., szerda

sHe

Megőrülök tőle,kikészíti a lelkem,
nem tudom miért,de iszonyúan szeretem.
Keserű most mégis,mi bennem forog,
szédülök legbelül,csak az ár sodor.

Sodródom valahova,legbelül mégis tudom,
legboldogabb boldogság,mi felé az érzésen úszok.
Legboldogabb,de a legfájdalmasabb,
legszebb a világon,és a legborzalmasabb.

Most legszívesebben,tudd meg
az égbe ordítanám:
A világon a legjobban,Te hiányzol Drágám!!

Rövid sorok után,legbiztosabb útján,
szabadjára eresztem,érzéseim árát.
Hozzád vezetem,legsebesebb módján,
és elviszi neked,a szívem nagy búját.

Bú mi miatt,sokat szenvedek,
tudod jól,ez csak Te lehetsz.
Üres vagyok,ha nem vagy velem,
csak veled tud táplálkozni magányos lelkem.

Magányos,ha nem vagy velem,
talán életem párja,talán Te lehetsz.
Boldog emlékek,gátlástalan érzések,
felejthetetlen percek,most veled kezdődnek...



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése